A FIFA megerősítette, hogy helyes döntés született a magyar idő szerint péntek hajnali Portugália-Horvátország világbajnoki mérkőzés végén. Történt ugyanis, hogy a portugálok 2-1-es vezetésénél, a 103. percben – egészen pontosan a ráadás 13. percében – a horvátok kiegyenlítettek. Igen ám, csakhogy a VAR végül les miatt visszavonta a gólt, mert Igor Matanovic fején emberi szemmel szinte nem is látható módon, de megcsúszott a labda. Mindezt a labdában elhelyezett chip állapította meg. Nem csoda, hogy a játékvezető döntése után a horvát drukkerek poharakat és egyéb tárgyakat dobáltak a pályára. Pedig a technológiát éppen az ilyen helyzetekre találták ki, mondván a labda nem hazudik.

A Trionda labdában elhelyezett IMU szenzorok képesek bármilyen apró érintést érzékelni

– olvasható a FIFA által kiadott közleményben.

A szezonzorok amellett, hogy hatalmas mennyiségű adatot biztosítanak a játékvezetők számára a gyors és pontos döntések meghozatalához, a nézők számára a közvetítésben úgynevezett „szívverés-grafika” formájában jelennek meg.

A FIFA és az Adidas közösen dolgozta ki azt az innovatív rendszert, amelynek a lényege, hogy olyan chipeket építenek be a labdába, amelyek pontos és valós idejű adatokat szolgáltatnak annak mozgásáról és helyzetéről. A cél az volt, hogy segítsék, megkönnyítsék és javítsák a játékvezetők döntéshozatalát, különösen a VAR szobában, mivel az úgynevezett "Connected Ball Technology" az érintés pontos pillanatát is megmutatja – többek közt a sebesség- és a röppályaadatok mellett. 

Az érintés meghatározását egyébként elsősorban a félig automatizált leshelyzeti döntésekhez találták ki, hogy a lehető legpontosabban meg tudják állapítani a passz pillanatát.

Sok esetben ugyanis időigényes volt és problémát jelentett ennek kikockázása pusztán a videókra támaszkodva.

A labdába épített érzékelő, az úgynevezett IMU szenzor körülbelül 500 Hz-en működik és másodpercenként 500 adatot rögzít – szemben a videós technológiával, ahol a képkockák száma másodpercenként csupán 50 –, emellett három dimenzióban követi nyomon a labda mozgását. Az érintés pillanatának megállapításához ezeket az adatokat használják fel, majd az információt valós időben továbbítják a VAR szobába, ahol aztán a stadion kameráiból származó, játékoskövetési adatokkal kombinálva segítik a játékvezetőket a döntéshozatalban. Az érzékelőket közvetlenül a labdát alkotó négy panel egyikébe helyezik el, a labda többi része pedig ellensúlyokat tartalmaz, hogy biztosítsák az egyensúlyt. A szenzor egyébként nem változtatja meg a labda teljesítményét, felületét, és a tapintását sem.

A chipek akkumulátorral működnek, amiket a játéknapok előtt töltenek fel. Feltöltés után egy labda akkumulátora körülbelül hat órán át működik.

A technológia segíti a félautomata lesrendszert azáltal, hogy pontosan megállapítja a rúgás, azaz a passz pillanatát, de a részletes érintési adatok szolgáltatásával segít a kezezések vagy büntetők megítélésében, valamint az olyan kritikus mérkőzésesemények alkalmával is, mint a horvátok gólja volt.

Eddig a labdák technológiáját ófőként a nagyobb FIFA-tornákon – világbajnokság, női világbajnokság, klubvilágbajnokság, Interkontinentális Kupa – alkalmazták. A nemzetközi szövetség azonban nyitott arra, hogy a jövőben más eseményekre is kiterjessze a használatát.

Az adatok egyébként a játékvezetők mellett segíthetnek a csapatoknak is a játékosok teljesítményének javításában és a sérülések csökkentésében azáltal, hogy minden focista esetében visszajelzést adnak a labda viselkedéséről – az edzők azonosíthatják a labdarúgók erősségeit és gyengeségeit. Emellett a szurkolók számára magával ragadóbb és interaktívabb élményt nyújthat a sportközvetítők által megjelenített új és izgalmas statisztikák, grafikák Kivéve, ha az ember kedvenc csapata egy a technológia által visszavont gólnak köszönhetően búcsúzik a világbajnokságtól...