Mint arról az Origo beszámolt, Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint a kormány azt javasolja, vármegyék helyett legyenek újra megyék, a főispánok pedig legyenek újra kormánymegbízottak.

A vármegye – mint a magyar közigazgatás alapvető területi egysége – hivatalos elnevezésként szolgált egészen a második világháború végéig, a királyi vármegyék rendszere a 10. században kezdett kialakulni, István király terjesztette ki azt az egész országra.

A megye és a vármegye elnevezéseket egészen 1950-ig párhuzamosan használták, a hivatalos megnevezés az utóbbi volt.

Az 1949-ben elfogadott, szovjet mintára íródott szocialista alkotmány tette hivatalossá a megye elnevezést,

ettől kezdve csak történeti megjelölésekben fordult elő a „vármegye” szó.

Az Orbán-kormány időszakában a parlament az Alaptörvény tizenegyedik módosításával döntött arról, hogy Magyarország közigazgatási egységeinek hivatalos neve a korábbi „megye” helyett „vármegye” legyen.

A törvénymódosítást az Országgyűlés 2022. július 19-én fogadta el,

a hivatalos elnevezés pedig 2023. január 1-jétől lépett hatályba.

A módosítást a történelmi hagyományok ápolásával, az ezeréves magyar államiság alkotmányos örökségével és a nemzeti jelképek újjáélesztésével indokolták.

Akkor a megye helyett a vármegye kifejezést kellett átvezetni jogszabályokban, intézménynevekben, hivatali dokumentumokban, bélyegzőkön, táblákon és informatikai rendszerekben is, most ugyanezt kell visszacsinálni. Ehhez

több mint kétszáz jogszabályt kellett annak idején módosítani.

Új nevet kaptak például a vármegyei önkormányzatok, a vármegyei kormányhivatalok, a rendőr-főkapitányságok, a katasztrófavédelmi igazgatóságok, a főügyészségek, az adó- és vámigazgatóságok, a kórházak, a levéltárak, a könyvtárak és szakképzési centrumok. Emellett át kellett nevezni a szakmai kamarák területi szervezeteit is. Mindemellett az államigazgatásban és az önkormányzati rendszerben a háttérben

• jogi,
• informatikai,
• nyilvántartási és
• kommunikációs átállásra is szükség volt.

Most mindezt kell ugyanígy visszacsinálni. Az Origó szerette volna megtudni, hogy a visszanevezés mekkora költséggel járhat, ezért kérdéssel fordultunk a Belügyminisztériumhoz, amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.

A költségeknél támpontként szolgálhat, hogy – mint azt az Átlátszó 2023-ban megírta csak a vármegyetáblák cseréje három évvel ezelőtt 36 millió forintba került a Magyar Közút Zrt.-nél, egy tábla ára pedig közel 62 ezer forint volt, 714 megyehatárjelző táblát kellett átírni vagy lecserélni. A társaság szerint

a korábbi, „megye” feliratú táblákat időközben kiselejtezték,

így azokat most már nem lehet újra felhasználni.