2025 őszén derült égből villámcsapásként érhette a fesztiválozókat a hír, hogy veszélybe került a hazánk egyik legnagyobb kulturális, szórakoztató eseményének tartott Sziget Fesztivál jövője. Mint megírtuk, a Fővárosi Közgyűlés október 29-i ülésén a testület nem támogatta a rendezvény jelenlegi tulajdonosaival kötött területhasználati szerződés felbontását. A fesztivál alapítója, Gerendai Károly nyújtott segítő kezet, akinek végül mégis sikerült egyezséget kötnie. Erről Magyar Péter leendő miniszterelnök posztolt, akivel megállapodtak a szervezet módosításairól, így a Tisza fővárosi frakciója támogatta az esemény megmentését, amitől korábban tartózkodott.

Miután a fővárosi frakciók pozitív állásfoglalásával elhárult az akadálya annak, hogy a Sziget egy hosszú távú területbérleti engedéllyel vághasson neki a jövőnek, megszületett a megállapodás, mely szerint a londoni székhelyű Superstruct Entertainmenttől Gerendai Károly veszi át a fesztivált működtető Sziget Zrt.-t. A Sziget így az eddigi menedzsmenttel és szervezői csapattal, az egykori alapító stratégiai vezetésével vágott neki a 2026-os fesztivál szervezésének, amit augusztus 11–15. között rendeznek meg. A szervezők az utóbbi hónapokban több bejelentést is tettek azzal kapcsolatban, mi várható idén, köztük megismerhettük a Nagyszínpad headliner fellépőit, a Delta District lemezlovasait, illetve olyan újdonságokról is beszámoltak, mint hogy a Sziget kezdeti éveihez visszacsatolva ismét nagy fókuszt kapnak a hazai előadók, akik többnyire a Budapest Park színpadon lesznek láthatóak.

A fesztivál területén helyet kapó különböző negyedekről, a kulturális programokról, a fesztiválozók jóllétét segítő intézkedésekről, a gasztronómiai felhozatalról és az eseményre kilátogatókat leginkább foglalkoztató, árazással kapcsolatos információkról ebben a cikkünkben olvashatnak. Az idei újdonságokat egy sajtótájékoztató keretében jelentette be Gerendai Károly alapító-tulajdonos, valamint Kádár Tamás főszervező, akikkel az Index is interjút készített. Gerendai többek között abba avatta be lapunkat, mi indokolta, hogy partnercégek segítségét kérve tegyék még stabilabbá a Sziget gazdasági hátterét. 

Fontos volt ez a lépés, hogy egyáltalán lássuk, van-e valamilyen stabilitásunk a működést tekintve. Ehhez most a Sziget részvénytársaságból gyakorlatilag 1 és 5 százalék közötti kis részvénycsomagokat értékesítünk a legnagyobb partnereinknek a vendéglátással foglalkozó vállalatoktól és a biztonsági szolgálattól kezdve a színpadépítő cégen át a takarítókat és a hangfénytechnikát hozó cégekig. Felajánlottuk nekik, hogy szerezhetnek tulajdonrészt, ezzel segítve azt, hogy megmaradjon a Sziget, és ezáltal megmarad a bevételük is, ami a Szigetből származik. Velük közösen most létrejön egy feltőkésített állapot, és fenntarthatóvá válik a fesztivál legalább arra az időszakra, amíg kísérletezünk, hogy sikerül-e kellő bevételt szereznünk és kellő látogatót fogadnunk

– jegyezte meg Gerendai.

Az alapító-tulajdonost arról is kérdeztük, mennyire látta lehetetlen feladatnak, hogy viszonylag rövid idő alatt kellett leszervezni az idei fesztivált, amellyel kapcsolatban kiemelte, hogy a szervezőcsapat nagy rutinnal és kapcsolati tőkével rendelkezik, így ilyen értelemben sikerült behozniuk a három hónapos lemaradást. „Inkább az a baj, hogy most nemcsak ugyanazt akarjuk megcsinálni, amit eddig, hanem sok mindent máshogy akarunk csinálni, ami plusz idő és energia. Az elmúlt hónapok jelentős részben azzal teltek, hogy megpróbáltunk mindent újragondolni, ebből a szempontból pedig van egy csomó ötlet, amit idén meg sem tudunk valósítani, mert már nincs rá időnk.” Arról is beszélt, az elképzelései között szerepelt például, hogy még több szabad teret szeretne a Szigetre, ám ez egyelőre nem abban a formában valósul meg, ahogy megszületett a fejükben az ötlet. 

Ha már egy zöld szigeten vagyunk, akkor fontos lenne, hogy az emberek minél többet lássanak ebből, és ne csak egy beépített, zsúfolt területet. Ebben messze nem sikerült annyit előrelépni, mint amennyit én szeretnék. Ahogy szerettem volna már idén is a nagy színpados fellépők esetében jobban kinyitni életkorban a kínálatot, hogy ne csak a tízen-huszonéves fiatalok ismerjék a fellépőket. Jó lett volna, hogyha egy-két olyan előadót is sikerül elcsípni, aki után mondjuk akár a 30-40-es generáció is ugyanúgy megfordul

– mondta, hozzátéve, több, az idősebb korosztálynak sokatmondó előadót is megkerestek, de éppen nem értek rá, vagy nem tudtak dűlőre jutni velük – a jövőben viszont még szélesebb célközönséget próbálnak belőni a fellépőkkel.

Mint megemlítette, idén a legnagyobb nehézséget az okozza a számukra, hogy megértessék az emberekkel, hogy a Sziget mitől több és másabb, mint a legtöbb fesztivál a világon. Kifejtve, ezt hagyományos marketingkommunikációs eszközökkel nem tudják elérni, így ebben is változtatniuk kellett. „Vannak új kihívások is, amiknek meg kell felelni. Mondjuk az új generációknak sokkal nagyobb az igénye a wellbeingre, és hogy meglegyenek azok a pontok, ahol feltöltődhetnek, chillezhetnek, ami alapvetően ezeknek a fesztiváloknak nem sajátossága, ezért ki kell találnunk, hogyan tudjuk ezt a fajta igényt is kiszolgálni. Mivel én nyolc évet kimaradtam ebből a világból, újra kell tanulnom, hiszen amikor még ezzel foglalkoztam, nem az volt a problémája a közönségnek, hogy nincs elég vegán konyha.”

Egyszerre kell alkalmazkodni ezekhez az igényekhez és közben mégis megtartani a saját profilunkat, azt a fajta sokszínűséget, ami a Sziget sajátja. Hogyha csak olyanok akarunk lenni, mint amit a világ diktál, akkor semmivel nem leszünk másabbak, mint a többiek

– említette meg.

Kádár Tamás főszervező az idei év újításairól is beszélt, kitérve arra, hogy a Sziget kulturális tartalmaira még többet tudtak áldozni, mint eddig, illetve fontosnak tartja kiemelni, hogy már van egy dedikált magyar színpaduk is, hazai fellépőkkel – ám ezzel együtt a többi helyszínen is megtartják a magyar fellépői sávokat. „Amit a legnehezebb leírni és elmondani, az az, hogy fog kinézni a Sziget. A dekoráció, a negyedek, az egész fesztivál kialakítása minden évben megújul, de most ez nagyon nagyot fordult” – mondta Kádár, majd szót ejtett az elmúlt hónapok kihívásairól is.

Nehéz volt az átmeneti időszak, amíg a tulajdonosi struktúrát, viszonyokat, a jegyértékesítés elindulását, a Budapesttel való szerződésünket kellett rendezni. Nagy volt a nyomás, hiszen a Sziget léte forgott kockán. És értelemszerűen ez nem csak egy komoly egzisztenciális kérdés nagyon sok kollégánknak, hanem elsősorban és leginkább egy emocionális kérdés

– jegyezte meg.

Mint hozzátette, Gerendai Károllyal sok éven át dolgoztak már együtt, mindvégig jó viszony volt közöttük, a barátjának is tartja őt, úgyhogy örül neki, hogy most újra egy csónakban eveznek. Az idei fellépőkre áttérve pedig azt is megosztotta velünk, hogy az ez évi felhozatalból a Bring Me The Horizon számít a legdrágább fellépőnek, bár arra nem tért ki, pontosan mekkora összegért cserébe vállalta el a banda a koncertet. 

Jövőre megújul a K-híd

A sajtótájékoztatón az előbbieken felül Kádár arról is beszámolt, hogy a Sziget továbbra is egy nemzetközi fesztivál, amelynek fő célközönsége az európai fiatalság. Megemlítve, sikerült utolérniük a tavalyi jegyértékesítésüket a külföldről érkező fesztiválozók tekintetében – akik többek között Hollandiából, Olaszországból, Angliából, Franciaországból és Németországból utaznak ide. Változásként említette, hogy a környező országokból egyre többen jönnek a Szigetre, ami már tavaly is érezhető volt, így jól láthatóan ez egy tendenciává vált. „Nagyon bízunk benne, hogy azáltal, hogy a Sziget marad Magyarország legnagyobb turisztikai eseménye, sok év után talán elismerésre és visszajelzésre is fog találni az új turisztikai vezetésben, és hogy a következő években a Sziget a megfelelő turisztikai támogatást is meg tudja kapni a tevékenységéhez.”

Az elmúlt 8-10 évben nulla forint támogatást kapott a Sziget úgy, hogy egyébként az ország legnagyobb turisztikai attrakciója, és a fontos turisztikai attrakciók általában szoktak támogatást kapni, mert ez üzlet az országnak is. Kijött például egy olyan GKI-tanulmány, ami azt mondta, hogy 34 milliárd forint közvetlen bevétele van a magyar költségvetésnek a Sziget létezéséből, ehhez képest nulla forinttal segítették. Még akár az is lehet, hogy hagyták volna, hogy megszűnjön

– fejtette ki Gerendai, kihangsúlyozva, büszke arra, hogy a Sziget üzleti alapon is sikeres tud lenni, és mindig is erre törekedtek. Remélik, hogy ha mégsem így alakul, kérhetnek majd segítséget, akár a nemzetközi kommunikációban is. „Továbbra is határozottan arra törekszem, hogy ne kelljen direktben a normál szakmai együttműködéseken túl se a fővárossal, se a kormányzattal, senkivel együttműködni, csak annyira, amennyire különben mindkettőnknek a dolga.”

Gerendai azt is megemlítette, egy komoly kényszer van rajtuk, hiszen milliárdos veszteségeik voltak a tavalyi évben. Kádár hozzátette, ennek ellenére 50 százalékkal többet költöttek idén a látványvilágra és a kulturális programelemekre. „Nagyon bízunk abban, hogy hosszú évek után a K-híd problémája is megoldódik, de nem az idei Szigetre. Előrehaladott és ígéretes tárgyalásokat folytattunk a fővárossal, hogy rögtön az idei Sziget Fesztivál után elkezdődjön a K-híd felújítása, ami a 2027-es Szigetre be is fejeződik.” És ez még nem minden, mivel ugyan a Sziget visszatérő, nulladik napjának fellépőit már bejelentették – ahogy arról ebben a cikkünkben is írtunk –, a –1. napra is készülnek egy nagy durranással, amit Gerendai elmondása szerint május 14-én fognak majd bejelenteni. 

(Borítókép: Sziget-sajtótájékoztató 2026. április 29-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)