• A spermium nem csupán eljuttatja az apai genetikai állományt a petesejthez: DNS-ének minősége az embrió fejlődése szempontjából is fontos.
• A magas spermium-DNS-fragmentáció összefüggést mutat az ismétlődő vetéléssel, ezt több vizsgálat és metaanalízis is jelezte.
• Egy Imperial College London által ismertetett vizsgálatban az ismétlődő vetélésben érintett párok férfi tagjainak spermiumaiban körülbelül kétszer akkora DNS-károsodást mértek, mint a kontrollcsoportban.
• Az ESHRE szakmai irányelve szerint ismétlődő terhességvesztésnél a férfi partner életmódját – többek között életkorát, dohányzását, alkoholfogyasztását, testsúlyát és mozgását – is érdemes értékelni.
• Az összefüggés nem jelent automatikusan ok-okozati kapcsolatot: egy adott vetélésről pusztán egy spermiumvizsgálat alapján nem lehet kijelenteni, hogy azt a férfi partner okozta.

A vetélés érzelmileg rendkívül megterhelő esemény, és amikor egymás után többször is bekövetkezik, természetes, hogy a pár választ szeretne kapni arra, mi állhat a háttérben. A kivizsgálás során számos lehetséges tényező felmerülhet, a genetikai eltérésektől a méh anatómiai rendellenességein és hormonális problémákon át bizonyos immunológiai betegségekig.

A férfi partner szerepe azonban sokáig jóval kisebb figyelmet kapott. Ez fokozatosan változik. Az elmúlt évek kutatásai alapján ugyanis a spermiumok minőségét nem lehet kizárólag a számuk, alakjuk és mozgásuk alapján megítélni. A spermium belsejében található genetikai anyag épsége szintén lényeges lehet. Az egyik legtöbbet vizsgált jelenség az úgynevezett spermium-DNS-fragmentáció.

A spermium feladata, hogy az apai genetikai információt eljuttassa a petesejthez. A DNS azonban különböző károsodásokat szenvedhet. A DNS-fragmentáció leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a spermium genetikai anyagában törések találhatók. Ez azért érdekes, mert előfordulhat, hogy egy spermium képes a megtermékenyítésre, miközben genetikai állománya nem tökéletes.

A petesejt bizonyos mértékig képes a spermiumból érkező DNS-károsodás javítására, de ennek is vannak határai. Ha a károsodás jelentős, az összefügghet kedvezőtlen reprodukciós kimenetelekkel.

A tudományos eredmények alapján a magasabb spermium-DNS-fragmentáció és az ismétlődő terhességvesztés között kimutatható kapcsolat, bár ennek pontos klinikai jelentőségéről továbbra is folynak kutatások.

A téma egyik sokat idézett vizsgálatát az Imperial College London kutatói végezték. A kutatók 50 olyan férfit vizsgáltak, akiknek partnere legalább három egymást követő terhességet elveszített. Eredményeiket 60 olyan férfi adataival hasonlították össze, akiknek partnerénél nem fordult elő vetélés.

Az eredmény figyelemre méltó volt: az ismétlődő vetélésben érintett férfiak spermiumaiban nagyjából kétszer akkora DNS-károsodást találtak, mint a kontrollcsoportban.

A vizsgálat emellett körülbelül négyszer magasabb reaktívoxigénszármazék-szintet talált az érintett férfiak ondójában. Ezek a molekulák megfelelő mennyiségben természetes biológiai folyamatok részei, túlzott jelenlétük azonban oxidatív stresszt idézhet elő és károsíthatja a sejteket, köztük a spermiumokat.

Fontos ugyanakkor, hogy ez egy viszonylag kis, korai vizsgálat volt. Eredménye fontos összefüggésre mutatott rá, de önmagában nem bizonyítja, hogy a spermium DNS-károsodása okozta a vizsgált vetéléseket.

A kutatás egyik szerzője, Channa Jayasena professzor, az Imperial College London reproduktív endokrinológiai és andrológiai szakembere arra hívta fel a figyelmet, hogy az ismétlődő vetélések kivizsgálása hagyományosan elsősorban a nőkre koncentrált. A kutató az Imperial College-nak nyilatkozva arról beszélt, hogy az orvoslásnak hosszú időbe telt felismernie: a spermium egészsége is szerepet játszhat a vetélésben, ezért az okok keresésénél nem kizárólag a női partnerre érdemes összpontosítani.

Ez azért lényeges szemléletváltás, mert a terhesség biológiailag két ember genetikai hozzájárulásából indul. Az embrió genetikai állományának egyik fele a petesejtből, másik fele a spermiumból származik.

A spermium DNS-ének sérülése mögött számos tényező állhat. Az ESHRE szakmai irányelve összefüggést említ többek között az előrehaladottabb apai életkorral és bizonyos kedvezőtlen életmódbeli tényezőkkel.

A kutatásokban gyakran előkerül az oxidatív stressz is. Ilyenkor felborul a szervezet oxidáns és antioxidáns folyamatai közötti egyensúly, ami sejtkárosodást okozhat.

A dohányzás és az elhízás például összefüggésbe hozható a spermiumok rosszabb DNS-minőségével. Bizonyos betegségek, gyulladásos állapotok és más egészségi tényezők szintén szerepet játszhatnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyetlen életmódbeli változtatással megelőzhető lenne a vetélés.

Itt különösen fontos elválasztani azt, amit már tudunk attól, amit még csak vizsgálnak. Az ESHRE azt javasolja, hogy ismétlődő vetélés esetén a férfi partner életmódbeli tényezőit is értékeljék, ideértve az apai életkort, a dohányzást, alkoholfogyasztást, fizikai aktivitást és testsúlyt.

Az viszont már sokkal kevésbé bizonyított, hogy egy adott beavatkozás – például antioxidáns szedése, fogyás vagy valamilyen speciális spermiumszelekciós eljárás – biztosan csökkenti-e az ismételt vetélés kockázatát.

Az amerikai AUA/ASRM irányelv külön kiemeli, hogy jelenleg nincsenek megfelelően kontrollált vizsgálatok, amelyek bizonyítanák, hogy a spermium-DNS-fragmentáció miatt alkalmazott különféle kezelések valóban csökkentik az ismétlődő terhességvesztés kockázatát.

Ezért étrend-kiegészítők vagy más kezelések önálló alkalmazása helyett ismétlődő vetélés esetén szakorvosi kivizsgálás indokolt.

A kutatások legfontosabb üzenete tehát nem az, hogy a vetélés „a férfi hibája”.

A spontán vetélések hátterében sokféle ok állhat, és egyes esetekben a pontos kiváltó tényező még alapos kivizsgálással sem azonosítható. A spermium DNS-ének károsodása egy lehetséges férfi tényező, amely különösen ismétlődő terhességvesztésnél lehet releváns.