A tudós telefonon jelentkezett be a díjátadóra egy olaszországi bizottsági ülésről. Meglepettségének és örömének adott hangot, kiemelve a projektet támogató kutatói együttműködés, valamint a szerencse szerepét is, hiszen az induláskor egyáltalán nem volt garantált a siker.

Egy kérdésre válaszolva nevetve hozzátette, hogy

épp egy új projektjavaslaton dolgozik, és bízik benne, hogy az elismerés segít majd a szükséges támogatás elnyerésében.

A neutrínók a részecskefizika legtitokzatosabb elemei, amelyeket gyakran "szellemrészecskéknek" is neveznek. Bár óriási mennyiségben érik a Földet – másodpercenként több billió halad át minden emberi testen –, szinte semmivel sem lépnek kölcsönhatásba, még egy vastag ólomfalon is akadálytalanul áthatolnak.

Létezésüket 1930-ban Wolfgang Pauli feltételezte először, és bár 1956-ban sikerült bizonyítani a jelenlétüket, sokáig szinte lehetetlen volt vizsgálni őket.

A tudományos közösség hamar felismerte, hogy ezek a részecskék tökéletes űrbéli hírnökök lehetnek, amelyek segíthetnek megérteni például a fekete lyukak működését. Mivel a mágneses mezők nem térítik el őket, mint a protonokat, és a kozmikus por sem nyeli el őket, mint a gammasugarakat, szinte megállíthatatlanul, egyenes vonalban haladnak. Emiatt a forrásuk pontosan visszakövethető – feltéve, ha sikerül elkapni őket.

Ezeket a megfigyelési nehézségeket hidalta át Francis Halzen, amikor 1988-ban felvetette, hogy a Déli-sark vastag jégrétegét kellene hatalmas detektorként használni a ritka, nagyenergiájú neutrínók észlelésére. Elképzelése nyomán épült meg a 2011-re elkészült IceCube obszervatórium. A kutatóállomás egy köbkilométernyi jégtömböt foglal magában, amelybe forró vízzel fúrt lyukakon keresztül, nagyjából 1500 méter mélyre engedtek le érzékelőket.

Amikor egy nagyenergiájú neutrínó behatol a jégsapkába, és ritka esetekben reakcióba lép a jéggel, kék fénnyel járó elektromágneses sugárzást, úgynevezett Cserenkov-sugárzást bocsát ki. A mélybe süllyesztett szenzorok ezt a felvillanó fénycsóvát érzékelik, a részecske útvonalából pedig pontosan megállapítható, hogy a világegyetem mely pontjáról érkezett.

Az IceCube már az első két évében 28 nagyenergiájú neutrínót azonosított, bebizonyítva a módszer és Halzen elméletének sikerét.

A létesítmény eredményei olyannyira forradalmasították az asztrofizikát, hogy a tervek szerint a jövőben egy hasonló elven működő, a teljes égboltot lefedő globális obszervatórium-hálózatot építenek ki.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images