A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az MTI megkeresésére elismerte, hogy a Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselővel szemben folyó büntetőeljárás során úgynevezett rejtett figyelést alkalmazott. Kovács Katalin, a KNYF szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta: álláspontjuk szerint ehhez nem volt szükség bírói vagy ügyészi engedélyre.

Az ügyészséget azután kereste meg az MTI, hogy Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) elnöke egy televíziós interjúban arról beszélt: tudomása szerint a KNYF leplezett eszközökkel figyelte Seszták Miklóst. Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését szeptember 22-én kezdeményezték, az Országgyűlés pedig szeptember 28-án döntött erről.

A politikus ügyvédje, Papp Gábor törvénytelennek nevezte a megfigyelést, mivel arra még Seszták mentelmi jogának felfüggesztése előtt került sor. A KNYF ezt vitatja: szerintük a büntetőeljárási törvény lehetővé teszi a rejtett figyelést, és azt a mentelmi joggal rendelkező személyekre vonatkozó szabályok sem zárják ki.

Az ügyészség szerint a mentelmi jog felfüggesztése előtt a törvény:

• a gyanúsítást,
• a kényszerintézkedés alkalmazását,
• valamint a vádemelést tiltja.

A KNYF egyúttal közölte, hogy Papp Gábor ügyvéddel szemben nem alkalmaztak leplezett eszközt.