A Miniszterelnökség a 444 megkeresésére megerősítette, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően még idén ősszel elindul az alkotmányozási folyamat. A tárca közlése szerint a pontos feladatmegosztás kidolgozása még zajlik, az előkészítésben azonban több állami, parlamenti, szakmai és társadalmi szereplő is részt vesz majd. A folyamat kereteit meghatározó javaslatot a Miniszterelnökség és az Igazságügyi Minisztérium közösen terjeszti az Országgyűlés elé.

A kormány tájékoztatása szerint az első szakasz az előkészítésről és az átfogó egyeztetésekről szól majd. A cél egy olyan alkotmány megalkotása, amely széles társadalmi támogatottságot élvez.

„A cél, hogy az új alkotmány ne egyetlen párté legyen, hanem az egész nemzeté” – közölte a Miniszterelnökség.

A tervek szerint a társadalmi részvételt többféle módon biztosítanák:

• Személyes és online konzultációkat szerveznének az állampolgároknak.
• Szakmai és tudományos szervezeteket is bevonnának az előkészítésbe.
• Az ellenzéki pártoknak is lehetőséget adnának javaslataik ismertetésére.
• Az elkészült alkotmányról végül népszavazás döntene.

Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy az alkotmányozást egy széles körű szakmai testület felügyelhetné, amelyben akár a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a Magyar Tudományos Akadémia és a jogi karok képviselői is helyet kaphatnának. 

A miniszterelnök szeptember végére remélte a testület felállítását, ennek megvalósulásáról azonban a mostani tájékoztatás nem közölt részleteket.

Az új alkotmány pontos tartalmáról egyelőre kevés információ áll rendelkezésre, Magyar Péter azonban már több lehetséges változtatást is felvetett.

A miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy a választójogi szabályok is módosulhatnak, de erre csak az alkotmányozás lezárását követően kerülhet sor. Júliusban egy közösségi médiás bejegyzésében azt is jelezte, hogy támogatná a választási korhatár csökkentését.

„A magam részéről az alkotmányozás folyamatában támogatnám a választási korhatár 16 évre történő csökkentését” – fogalmazott Magyar Péter, akinek javaslatával Lannert Judit is egyetértett.

A miniszterelnök szerint az új alkotmány 2030-ig elkészülhet, ugyanakkor annak hatálybalépését nem tudja garantálni, mivel a végső döntést népszavazáson hoznák meg.

Az alkotmányozás így akár egy évnél is hosszabb folyamat lehet, amelynek során nemcsak az ország alkotmányos berendezkedéséről, hanem a választási rendszer jövőjéről is vita kezdődhet.