A Vénusz jól ismert sárgás, alsó ködrétegét már az 1970-es években megfigyelték a Venyera és a Pioneer Venus szondák, eredetére azonban sokáig nem találtak magyarázatot. Hiroki Karyu, a japán Tóhoku Egyetem bolygókutatója és munkatársai most a felhőképződés apró léptékű folyamatait leíró modellel vizsgálták a jelenséget. Eredményeiket a Nature Astronomy folyóiratban közölték.

Űrből érkező por és a légköri kénsav kölcsönhatása alakíthatta ki a Vénusz jellegzetes ködrétegét
Fotó: FREELANCEIMAGES/UNIVERSAL IMAGES / UIGHogyan lesz a kozmikus porból ködréteg a Vénuszon?

A bolygó légkörébe belépő kozmikus kőzetdarabok elégésük közben apró porszemcséket hagynak maguk után. Ezek idővel nagyobb halmazokká tapadnak össze, felszínükön pedig kénsav csapódik ki. Hasonló folyamat a Föld légkörében is végbemegy, ahol a lebegő részecskéken vízcseppek képződhetnek.

A kénsavval bevont részecskék egyre nehezebbé válnak, ezért a légkör forróbb, alsó tartományaiba süllyednek. Ott a kénsav elpárolog róluk, a visszamaradó porszemcsék pedig ködöt képeznek. A modell szerint a kozmikus por folyamatos utánpótlása elegendő lehet a réteg fenntartásához, és egyúttal a szondák által megfigyelt részecskeméreteket is megmagyarázza.

A kutatók más lehetséges forrásokat is megvizsgáltak. Számításaik szerint sem a vulkáni hamu, sem a felszínről a légkörbe kerülő por nem lépne megfelelő kölcsönhatásba a légkör anyagaival ahhoz, hogy létrehozza a megfigyelt ködréteg.

A vasvegyületek szerepe is tisztázódhat

A kutatás egy másik, régóta fennálló kérdést is megválaszolhat: mi nyeli el az ultraibolya sugárzást a bolygó légkörében? Korábbi szondák már kimutattak ott vasat és vas-szulfátot, ezért felmerült, hogy vasvegyületek állhatnak a jelenség hátterében.

A kozmikus kőzetdarabok szintén tartalmazhatnak vasat. A vas-szulfát tulajdonságai összhangban vannak a ködréteg megfigyelt jellemzőivel. Ez alátámaszthatja azt a feltételezést, hogy a vasvegyületek szerepet játszanak az ultraibolya sugárzás elnyelésében.

Az eredmények más bolygók vizsgálata során is hasznosak lehetnek. További kutatások segíthetnek tisztázni, hogy a kozmikus por miként járul hozzá például a Jupiter, a Szaturnusz és a Neptunusz felhőinek, illetve ködrétegeinek kialakulásához.