Donald Trump amerikai elnök előző hét pénteken bejelentette, hogy

Oroszország azonnali hatállyal több mint 300 ezer tonna dízelt fog Amerikába exportálni.

Az elnök erről azután számolt be, hogy saját értékelése szerint "rendkívül sikeres" egyeztetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Trump tájékoztatása alapján azonban itt nincs megállás, és rövid időn belül további 3 millió tonna gázolajat is leszállítanak Amerikába. A megállapodás értelmében novemberben további 500 ezer tonna, majd közvetlenül azt követően újabb 1 millió tonna dízelüzemanyag érkezik a piacra. (Azt most hagyjuk, hogy a közölt számok alapján sehogy sem jön ki a 3 milliós mennyiség.)

Az amerikai pénzügyminisztérium a szállítás megvalósítása érdekében ideiglenesen felfüggesztette az orosz szállításokra elrendelt szankciókat. Az orosz energiaszektort számos büntetőintézkedés sújtja, amióta Moszkva 2022 februárjában teljeskörű offenzívát indított Ukrajna ellen. Előző hét szombaton Oroszország is hasonló lépést tett, miután feloldotta a nyáron bevezetett dízel exporttilalmat, amivel saját ellátásbiztonságát őrizte.

Az egyezség után Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes közleményében hangsúlyozta, hogy

a finomítói kapacitások a belföldi kereslet maradéktalan kielégítése mellett a meghatározott exportmennyiség teljesítésére is elegendőek.

De valóban így van?

Az orosz tengeri dízelexport a Kpler adatai szerint a januári napi 706 ezer hordóról augusztusra 47 ezerre zuhant, szeptemberben pedig gyakorlatilag eltűnt. Az ukrán csapások súlyos károkat okoztak a finomítókban, a kiesett kapacitások helyreállítása pedig a támadások leállítása esetén is hónapokat (éveket) vehet igénybe.

Emiatt Oroszország kénytelen egyre több üzemanyagot külföldről beszerezni, ami az orosz-ukrán háború előtt még elképzelhetetlen volt.

A CREA számításai alapján augusztusban 172 ezer tonna olajterméket importált, a háború alatti korábbi havi rekord hétszeresét, és amely havi mennyiség meghaladja a tavalyi egész éves importot is. Hozzá kell tenni, hogy a behozatal háromnegyede benzin volt, és nem gázolaj.

Azonban dízel is jócskán érkezik külföldről: legutóbb az ukrán elnöki tanácsadó azzal vádolta meg Dél-Koreát, hogy jelentős mennyiségű kőolajterméket exportáltak Oroszországba. Bár az importbecslések eltérnek, a tengeri behozatal és a Belaruszból érkező vasúti üzemanyag-szállítások növekedése egyaránt arra utal, hogy

Oroszország úgy szeretne exportálni, hogy közben saját üzemanyag-ellátását növekvő behozatallal kell megtámogatni.

De még ha meg is tudják oldani az oroszok, vajmi keveset számítana az amerikai dízelpiacon. Az Egyesült Államok napi közel 3,7 millió hordó desztillátumot – elsősorban dízelt és fűtőolajat – használ fel az EIA legutóbbi, júliusi havi adata szerint. Ezzel számolva az októberre ígért 300 ezer tonna alig 15 órányi, a novemberi mennyiség egynapi, a decemberi pedig kétnapi fogyasztásnak felel meg. A teljes, három hónapra vállalt csomag összesen nagyjából három és fél napra lenne elegendő.

Bár ez a mennyiség láthatóan nem oldaná meg Amerika dízel bajait, az országnak minden cseppre szüksége van. Az amerikai készletadatokból az látszik, hogy miközben a nyersolajkészletek nagyjából megfelelnek az évszakos átlagnak,

a dízelt és a fűtőolajat is magukban foglaló tartalékok nagyon alacsony szinten vannak.

Highlights from the EIA’s weekly inventory report: US crude inventories fell by 3.2 million barrels last week to 424 million barrels, broadly in line with the seasonal average. SPR releases added 1.1 million barrels of supply, while US crude production rose to nearly 14 mb/d. Refinery crude demand increased by 223 kb/d to 16.5 mb/d, a seasonal record high, while higher imports and exports left net crude imports broadly unchanged. Total US crude and fuel exports climbed to 12.8 mb/d, the highest since May and a seasonal record. Meanwhile, four-week average implied gasoline demand stood at 8.8 mb/d, roughly in line with the seasonal norm.

— Ole S Hansen (@Ole_S_Hansen) October 8, 2026

Bár az amerikai finomítók napi 16,5 millió hordó nyersolajat dolgoznak fel, ami az év ezen időszakában rekordnak számít, ám közben a nyersolaj- és üzemanyagexport is szezonális csúcson jár.

A magas feldolgozás így önmagában nem elég a készletek feltöltéséhez, mivel a termékek jelentős része külföldre kerül.

A Trump-kormányzat számára ezért kézenfekvő lehetőség lehetne az exportra szánt üzemanyag egy részének belföldön tartása, ezzel azonban azt kockáztatná, hogy a szűkebb kínálat tovább emelné a világpiaci árakat.

Az alku legkézzelfoghatóbb eredménye egyelőre a szankciós könnyítés, amely az amerikai piac mellett más vevők felé is utat nyithat az orosz dízelnek. Olyan vásárlók is megjelenhetnek, amelyeket eddig a másodlagos amerikai szankciók kockázata tartott távol, ami már rövid távon is könnyebbséget jelenthet az orosz olajiparnak - persze csak ha van mit eladni.

Trump lépése ugyanakkor leginkább belföldi politikai célokat szolgálhat. A novemberi félidős választás előtt az amerikai dízelár a szeptemberi rekord után is gallononként 6,20 dollár körül jár, miközben a készletek szűkösek. A kétségbeesett megoldáskeresésre erősít rá Trump vasárnapi bejelentése is az azonnali energetikai tűzszünetről. Mint utólag kiderült, erről sem Putyin, sem Zelenszkij nem tudott, sőt órákon belül újabb csapások érték az ukrán és orosz energetikai létesítményeket.

Az ad hoc bejelentés célja egyértelműen az lehetett, hogy a dízelpiaci feszültséget enyhítse.

Ha az ukránok nem mérnének újabb csapásokat az orosz finomítókra, idővel helyreállhatna a termelés, és több üzemanyag kerülhetne exportra. A trumpi taktika azonban több sebből vérzik, hiszen a tűzszünet nem javítja meg a már eltalált berendezéseket. A Mol, illetve a QatarEnergy példája is mutatja, hogy a helyreállítás hosszú időt vehet igénybe.

Moszkva tehát már hozzájutott a szankciós könnyítéshez. Hogy Trump tud-e ebből tényleges politikai hasznot húzni, az már jóval nagyobb kérdés.

Ha részletesebben is érdekel a dízelpiacon kialakult helyzetet, akkor ezeket a cikkeket ajánljuk:

Címlapkép forrása: Philipp Schulze/picture alliance via Getty Images