A zalahalápi temető mellől indulva egy kellemes, murvás úton közelíthetjük meg a hegy egykori bányaterületét a családi kirándulás során. A Tapolcai-medencét északkelet felől lezáró Haláp-hegy egykor formájában és magasságában is a Badacsonyhoz vagy a Szent György-hegyhez hasonlított, ám a XX. századi intenzív emberi tevékenység, az itt folyó bányaművelés drasztikusan megváltoztatta a külsejét. Az évekig elhagyatottan álló tájba 2019-ben költözött új élet, amikor a természetvédelmi szempontból is fontossá vált területen kiépült a látogatókat kalauzoló Haláp-tanösvény. A helyszín ideális választás azoknak, akik a klasszikus balatoni panoráma mellett a földtörténeti múlt drámai nyomaival is megismerkednének.

A gépkocsival érkezők a tanösvény bejáratánál kialakított, tágas parkolóban hagyhatják a járműveket, ahonnan táblák jelzik az egyértelmű haladási irányt. A séta egy rövidebb és egy hosszabb körre osztható, amelyek az ötödik állomásnál ágaznak el egymástól, így mindenki a saját edzettségéhez szabhatja a távot. A 3 kilométer hosszú, 10 információs megállóból álló útvonal bejárása kényelmes tempóban nagyjából egy-másfél órát vesz igénybe, így kisgyermekes családok vagy kezdő túrázók számára is könnyen teljesíthető.

A helyi legenda szerint a terület egy Balaton nevű óriásról és Haláp nevű leányáról kapta a nevét, akinek halála után a hegy koporsó alakot öltve őrizte meg az emlékét. A valóságban a hegy mai, csonka formáját az első világháború idején megkezdett bazaltbányászat alakította ki.

A kitermelés következtében a Haláp-hegy eredeti, 358 méteres magassága 291 méterre csökkent, mivel a hegy teljes központi csúcsát elhordták. A második világháborút követő újjáépítési időszakban a zalahalápi lett az ország három legnagyobb bazaltbányájának egyike, ahol az 1950-es évekre már három szinten, kilenc bányaudvarban folyt a munka. Az itteni, Közép-Európa-szerte kiemelkedően keménynek számító bazaltot használták fel többek között a Ferihegyi repülőtér – a mai Liszt Ferenc repülőtér – futópályájának burkolásához is. Bár a munka 1986-ban leállt, a bányatelek hivatalos törlésére csak 2015-ben került sor.

A védett növény- és állatfajok, valamint a geológiai értékek megóvása érdekében a hajdani üzemeltető kezdeményezésére 2018-ban egy 34 hektáros részt helyi jelentőségű védett területté nyilvánítottak.

A tanösvény kezdetben egy egyedi, hűvös mikroklímájú erdőn vezet keresztül, ahol a bazalttömböket vastag mohaszőnyeg és páfrányok borítják. Innen hirtelen egy hatalmas, amfiteátrumra emlékeztető kráter belsejébe jutunk. A hatmillió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység eredményeként létrejött, öt- és hatszögletű bazaltoszlopok különlegessége, hogy a Hegyestűvel ellentétben itt nemcsak függőlegesen, hanem vízszintes és ferde alakzatokban is megdermedtek.

A túra csúcspontját a megmaradt hegytető jelenti, amelynek lábánál egyedi sziklaszobrok fogadják a látogatókat. A meredek lépcsősoron elérhető kilátópontról teljes, 360 fokos körpanoráma nyílik a vidékre. Dél felé tekintve a távolban csillogó Balaton mellett sorakoznak a miocén kori tanúhegyek: a Csobánc, a Tóti-hegy, a Gulács, a Badacsony és a Szent György-hegy. A horizontot körbepásztázva emellett a Keszthelyi-hegység vonulatai, a Déli-Bakony csúcsai és a magányos Somló-hegy is tökéletesen kirajzolódik a látogató előtt.

Nézze meg az alábbi videóban is a Haláp-tanösvény panorámáját: