Az exkommunikáció értelmében a csoport a jövőben illegálisan ünnepli a szentségeket és végez bármilyen egyházi tevékenységet. A Vatikán döntése várható volt, azonban a kiközösítés túlmutat a papságon – írja a Reuters. 

A Vatikán az engedély nélküli püspök szentelés után döntött a csoport kiközösítése mellett 
Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP

Egy szigorú rendeletben a Hittani Dikasztérium, az 1,4 milliárd tagú egyház legfőbb felügyeleti hatósága, arra is figyelmeztette a katolikusokat világszerte, hogy a svájci székhelyű Szent X. Pius Társaság mostantól illegálisan ünnepli a szentségeket. A csütörtöki döntés értelmében az ultratradicionalista szervezet a jövőben nem celebrálhat misét és a gyónás szentségében sem vehetnek részt. 

A döntés ugyan várható volt, azonban az intézkedés súlyosságát jól jelzi, hogy a Hittani Dikasztérium közleménye szerint a Szent X. Pius Társaság papjai, püspökei, de az ahhoz csatlakozó hívek is automatikusan a kiközösítés hatálya alá esnek. 

Az egyház törvényei értelmében egyébként püspök szentelést csak a pápa hagyhat jóvá, miután ő Szent Péter székének, és az apostoli hagyományoknak az őrzője. Szakadásra ugyan korábban is volt példa az egyházban, azonban a modern kori történelemben szinte példátlan a lépés. 

A Szent X. Piusz Társaság tagadja a II. Vatikáni Zsinat központi tanításait, amely a püspökök egy mérföldkőnek számító vatikáni gyűlése volt az 1960-as években, és számos reformot szorgalmazott a globális egyház számára, valamint igyekezett helyrehozni a zsidókkal és más keresztény felekezetekkel fennálló kapcsolatait.

A zsinat azt is engedélyezte, hogy a korábban csak latinul mondott misét a helyi nyelveken celebrálják. A társaság elutasította ezt a változtatást, a latin rítus misztikumának és formalitásának megőrzésére hivatkozva.

Az egyházfő júniusban újságíróknak azt nyilatkozta, hogy a Szent X. Pius Társasággal való megosztottság „fájdalmas” volt, de a II. vatikáni zsinat reformjait az egyházi tanítás „alapvető elemeinek” nevezte. „Tovább kell lépnünk” – mondta a pápa.

A Társaság, amelynek követőit néha Lefebvristákként emlegetik alapítójuk, Marcel Lefebvre érsek után, azt állítja, hogy világszerte 733 papja van. Vezetésük, amely régóta feszült kapcsolatokat ápol a Vatikánnal, azt mondja, hogy új püspököket kellett felszentelniük ahhoz, hogy elegendő prelátusuk legyen a csoport vezetésére.

Lefebvre-t 1988-ban kiközösítették, miután négy püspököt szentelt fel II. János Pál pápa engedélye nélkül. XVI. Benedek, II. János Pál utódja, megpróbálta megújítani a párbeszédet a társasággal, és feloldott négy fennmaradó kiközösítést, azonban most XIV. Leó világossá tette, hogy a II. vatikáni zsinat reformjai vörös vonalat jelentenek az egyház számára.