Ahogy arról korábban is beszámolt a Portfolio, az Európai Bizottság fő üzenete, hogy pozitív fordulatként értékelte az új magyar kormány intenzív reformjait a jogállamiság helyreállításáért, azonban a friss jelenté szerint ezek gyakorlati hatása még nem mérhető, és még ha be is váltják a hozzájuk fűzött reményeket, ennyivel nem fejeződhet be a munka.

Brüsszel öt konkrét területen vár további intézkedéseket Magyarországtól.

A Bizottásg 2026-os jelentést pénteken Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke, valamint Michael McGrath demokráciáért, és jogállamiságért felelős biztos mutatta be. Az értékelés széles körű adatgyűjtésre épül:

• a Bizottság szolgálatai februárban virtuális országlátogatás keretében egyeztettek a magyar kormányzati és igazságügyi szervekkel, független intézményekkel, szakmai szervezetekkel és civilekkel, majd
• a júniusi jogalkotási fejleményeket és a magyar hatóságoktól érkező friss információkat is beépítették a jelentésbe.

A dokumentum ezért már hangsúlyosan számol az áprilisi választásokat követő hatalmas politikai és intézményi fordulattal:

egyértelműen elismeri az új kormány reformlendületét, de arra is figyelmeztet, hogy az új szabályok tényleges eredményeinek megítéléséhez még időre van szükség.

Átláthatóbb leosztás

Az első ajánlás az alsóbb szintű bíróságok ügyelosztási rendszerére vonatkozik, ahol a Bizottság szerint nem történt előrelépés, mivel a korábbi kormány kizárólag a Kúrián próbálta orvosolni az ügyek kiosztására vonatkozó szabályok hiányosságait. Brüsszel ezért azt kéri Magyarországtól, hogy az európai normák figyelembevételével tegye átláthatóbbá az ügyelosztást a törvényszékeken és a járásbíróságokon is.

A probléma jelentőségét az adta az EB-nek, hogy az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának felmérésében a magyar bírák 30 százaléka számolt be olyan esetről, amikor az előző három évben egy ügyet nem az előre meghatározott szabályok szerint osztottak ki.

A jelentés ezzel együtt külön kiemeli, hogy pozitívan értékeli az Országos Bírói Tanács fellépését az indokolatlan nyomás alá került bírák védelmében, valamint azokat a változtatásokat, amelyek erősíthetik a bírói kar szerepét a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének kiválasztásában.

Európai bérezés

A második ajánlás az igazságügyben dolgozók fizetését érinti. Bár a bírák, ügyészek, valamint a bírósági és ügyészségi alkalmazottak béralapja az elmúlt időszakban 15 százalékkal emelkedett, a Bizottság szerint továbbra sincs olyan kiszámítható rendszer, amely hosszabb távon biztosítaná a javadalmazások megfelelő szintjét.

Brüsszel ezért azt javasolja, hogy a kormány az európai normákra épülő, strukturált bérrendezési mechanizmust alakítson ki.

A cél nem egy egyszeri fizetésemelés, hanem olyan tartós szabályozás lenne, amely megőrzi az igazságszolgáltatásban dolgozók jövedelmének értékét, csökkenti a munkaerőhiányt, és mérsékli annak kockázatát, hogy a bérek politikai vagy költségvetési alkuk tárgyává váljanak.

Lex Szijjártó?

A harmadik ajánlás a lobbitevékenység és az úgynevezett forgóajtó-jelenség átfogó szabályozását sürgeti. Miközben a Bizottság maradéktalanul végrehajtottnak tekinti a vagyonnyilatkozati rendszer javításáról szóló korábbi ajánlást,

a döntéshozók és az érdekérvényesítő szereplők kapcsolatának átláthatósága terén egyelőre nem lát előrelépést.

A jelentés szerint továbbra sincsenek kellően szigorú szabályok arra, hogy a vezető tisztségviselők milyen feltételekkel válthatnak pozíciót a végrehajtó hatalom, a törvényhozás, a felügyeleti intézmények és a magánszektor között.

Az ajánlás különösen időszerű, miután Szijjártó Péter volt külügyminiszter szerdán bejelentette, hogy ahhoz a BYD-hoz igazol nemzetközi vezetői pozícióba, amelynek többmilliárdos támogatásokat lobbizott ki az Orbán-kormány regnálása alatt.

A Bizottság ezért várakozási időszakokat, érdemi összeférhetetlenségi ellenőrzést és a lobbikapcsolatok átláthatóbb nyilvántartását megalapozó reformot vár. Ezekhez hasonló lépésekre Magyar Péter miniszterelnök is tett utalást csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Ezen felül itt térnek ki a pártfinanszírozás átláthatóságával kapcsolatos hiányosságokra is, amelyeket továbbra is fennállónak tekinti.

Eredményeket akarnak

A negyedik ajánlás konkrétan a magas szinten elkövetett korrupciós bűncselekmények üldözésére vonatkozik, ergo szeretnének megbizonyosodni arról, hogy a meghozott intézkedések valóban a törvény elé idézhetik a politikai felelősöket.

A jelentés szerint a korrupciós ügyekben indított vádemelések száma 43 százalékkal emelkedett, 2025-ben pedig 380 embert ítéltek el jogerősen ilyen bűncselekmények miatt, amikor az előző kormánypárt elkezdte némileg tematizálni azt, hogy egyes Fideszhez köthető gazdasági szereplők visszaélhetnek a állam által biztosított forrásokkal. Ugyan ezt konstatálja a jelentés, hangsúlyozza, hogy

a vezető tisztviselőket érintő ügyekben akkor és azóta sem sem lát kellően komoly eredményeket.

Ráadásul az értékelés szerint több jelentős korrupciós eljárás évek óta az elsőfokú bíróságok előtt húzódik, miközben változatlanul fennáll az egyedi ügyekbe való politikai beavatkozás kockázata.

A Bizottság ettől függetlenül pozitív fejleményként említi az Integritás Hatóság megerősítését, a nyomozó hatóságok és az ügyészség döntéseivel szembeni jogorvoslat kiterjesztését, valamint Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez. Azonban mivel ezek a változások még nem hozhattak mérhető eredményeket,

Brüsszel továbbra is nyomozásokat, vádemeléseket és jogerős ítéleteket vár a magas szintű korrupciós ügyekben.

Kerítésbontás a civilek előtt

Az ötödik ajánlás a civil társadalom működési feltételeinek javítását célozza, ahol a Bizottság némi előrelépést állapított meg. Itt elsősorban

• a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését,
• a civil szervezeteket támadó kormányzati kommunikáció visszaszorulását és
• a budapesti Pride rendőrségi támogatás melletti megtartását említik.

A jelentés ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy több, a civil szervezetek tevékenységét hátráltató vagy megbélyegző jogszabály továbbra is hatályban van, még ha a gyakorlatban jelenleg nem is alkalmazzák őket. Ezek közé tartoznak a menedékkérőknek segítséget nyújtó szervezeteket érintő szabályok és a külföldi finanszírozáshoz kapcsolódó korlátozások.

Brüsszel ezek hatályon kívül helyezését, valamint a civil társadalmi tevékenységet elősegítő, biztonságos környezet kialakítását várja.

A jelentés emellett külön értékeli a korábbi médiaajánlások végrehajtását, és a médiahatóság valamint a közszolgálati média függetlenségét érintő reformokban némi előrelépést lát. Ahol lát még tennivalót az az állami hirdetések átlátható és méltányos elosztása, ahol egyelőre semmilyen intézkedés nem történt. A Bizottság ezeket a kérdéseket a jövőben elsősorban az európai médiaszabadság-rendelet végrehajtásán keresztül követi majd nyomon.

Nem elég papíron

Az öt hivatalos ajánlás lényegében kijelölheti a magyar jogállamisági reformok következő szakaszát. Az ügyelosztás, az igazságügyi bérrendszer, a lobbiszabályozás, a magas szintű korrupció üldözése és a civil szervezetek jogi környezete várhatóan a következő évi törvénykezés meghatározó irányvonalai közé kerülhet.

Fontos azt is megemlíteni, hogy a Bizottság korábban mintegy 10 milliárd eurónyi kohéziós forrást oldott fel, miután az Orbán-kormány jogilag üdvözlendő bírósági reformokat fektetett törvénybe. Itt hamar világossá vált, hogy bár papíron elégségesek voltak a reformok, a gyakorlatban nem javult a helyzet, amiatt az európai Parlament be is perelte az Ursula von der Leyen vezette testületet.

Még ha látványosan rugalmas is a Bizottság a frissen megalakult Tisza-kormánnyal, akkor ir várható, hogy ezek után nem lesz elég annyi, hogyha elméletben jól működnek a reformok,

Brüsszel minden bizonnyal kézzel fogható, a mindennapi gyakorlatban igazolt eredményeket akar majd.

Címlapkép forrása: EU