A kreatint a szervezet természetes úton is elő tudja állítani, mégis leginkább izomtámogató étrend-kiegészítőként szerzett hírnevet, és régóta a testépítés elengedhetetlen kellékének számít. Segít növelni az adenozin-trifoszfát (ATP) készleteit, ami egy a sejtek működéséhez nélkülözhetetlen energiahordozó molekula. A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói azt vizsgálták, milyen szerepet tölthet be a kreatin az immunrendszer daganatellenes működésében. 

Korábbi eredmények már utaltak arra, hogy a kreatin hatékonyabbá teheti a citotoxikus T-sejteket, vagyis azt az immunsejt-típust, amely közvetlenül a daganatot támadja. Az iScience folyóiratban megjelent tanulmány szerint azonban a kreatin a dendritikus sejteket is elláthatja energiával. 

A dendritikus sejtek felismerik a daganatból származó fehérjetöredékeket (antigéneket), majd aktiválják és a célpont felé irányítják a T-sejteket. Lili Yang immunológus szerint a kreatin így nemcsak a daganat ellen küzdő T-sejteket, hanem az őket támogató teljes rendszert segítheti. 

Az immunterápiák – amelyek a T-sejtek felkészítésével járulnak hozzá a daganat megsemmisítéséhez – jelenleg csak a betegek mintegy 20-40 százalékánál eredményesek. A felfedezés azonban nagyot lendíthet a kezelések hatékonyságán. 

A kutatók elsőként egerek daganataiban vizsgálták a dendritikus sejtek legaktívabb, tápanyagfelvételhez kapcsolódó génjeit. Megfigyelték, hogy a kreatin bejuttatásáért felelős kreatintranszporter sokkal intenzívebben működött a tumoros környezetben, mint az egészséges szövetek azonos sejtjeiben. 

Amikor laboratóriumi körülmények között kreatintranszporter nélküli dendritikus sejteket tenyésztettek, azok jóval hamarabb elpusztultak. Ráadásul kevésbé voltak hatékonyak a T-sejtek aktiválásában és felkészítésében, ami összességében gyengítette az immunrendszer tumorellenes működését. 

A kutatók másik megközelítéssel is próbálkoztak: melanómát modellező egerek étrendjében megnövelték a kreatin mennyiségét, aminek következtében jelentősen lassult a daganatok növekedése. A dendritikus sejtek száma és aktivitása szintén emelkedett. 

Az eredmények alapján a kreatin-anyagcsere fontos szerepet tölthet be a dendritikus sejtek működésében, a kreatinpótlás ezért fokozhatja a dendritikus sejtekre épülő daganatellenes immunterápiák hatását. 

Egyelőre csak egérmodelleken, illetve laboratóriumban tenyésztett emberi sejteken tesztelték a kreatin hatását, így még nem tudni, hogy az emberekben is hasonló módon javítja-e az immunterápia eredményességét. 

A következő lépés a klinikai vizsgálatok megtervezése: különböző kreatinadagokat próbálnak majd ki olyan betegeknél, akik már daganatellenes immunterápiában részesülnek, és így mérnék fel a kreatinpótlás lehetséges hatásait. 

A tanulmány szerzői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a daganatos betegeknek nem szabad orvosi egyeztetés nélkül kreatintartalmú étrend-kiegészítőt szedniük. Bár a kreatin az ajánlott mennyiségben általában biztonságos, alkalmazhatósága az egyén egészségi állapotától is függ. 

Ha a klinikai vizsgálatok is megerősítik az eredményeket, a kreatin két területen kaphat kiemelt szerepet: 

• Étrend-kiegészítőként erősíthetné az immunterápiában részesülő betegek immunválaszát. 
• Emellett javíthatná a dendritikus sejtekre épülő vakcinák minőségét még azok beadása előtt. 

A kreatin olcsón előállítható és széles körben hozzáférhető. Étrend-kiegészítőként már jelenleg is használják bizonyos ritka anyagcserezavarok és hiányállapotok kezelésében. Az azonban csak a további vizsgálatokból derülhet ki, hogy a daganatellenes immunterápiák eredményességét is képes-e növelni.